Sokan éppen ezekben a napokban tesznek próbát: milyen az élet kifliszacskók, PET-palackok és jégkrémes dobozok, azaz egyszer használatos műanyagok nélkül? A Plastic Free July 2011-ben Ausztráliából indult, és mára világméretű, divatos kezdeményezéssé nőtte ki magát. Aktualitására az utóbbi idők több tudományos felmérése és felfedezése is rávilágít.
Meglepő ténnyel szembesültek Norvégiában: az országos egészségügyi rendszerből származó adatok szerint a bevándorló anyák gyermekeinél átlagon felüli az autizmus kockázata.
Az ijesztő események jobban bevésődnek az agyunkba, a kellemesebbeket egyre nehezebb felidézni. Az okokat amerikai szakemberek keresték.
Amerikai tudósok az optimista világszemlélet és az életkilátások közti kapcsolatot vizsgálták, ezúttal nők körében, rendkívül nagy mintán.
Japán kutatók – a világon elsőként – a Földre szállított aszteroidamintákban aminosavakat találtak, amelyek az élet alapvető építőköveinek tekinthetők.
Sötétkamra, hánytató forgószék és dzsungeltúra is az űrhajósok felkészítéséhez tartozott a hőskorban. Mai utódaik inkább víz alatt tréningeznek, és – Gagarintól eltérően – már pisztolyt sem visznek magukkal.
Ausztrál táncosok segítettek kideríteni, miként alkalmazkodnak a mozgás és terhelés közben fellépő fájdalmakhoz.
Az eddig létrehozott, egyes ingereket felismerő robotkarokhoz képességein túllépve az amerikai Cornell Egyetem tudósai egy olyan univerzális eszközt alkottak, amely képes azonosítani az érintést, a nyomást, a hőhatásokat vagy akár a vágásokat is.
Azt gondolnánk, hogy ki-ki neveltetése, környezete, tájékozottsága alapján alakítja ki politikai nézeteit, ám amerikai kutatók indokoltnak találták megvizsgálni, van-e neurológiai alapja is a meggyőződésnek.
A megszokottól eltérő oltási stratégiával lehet harcolni a majomhimlő ellen, vakcinák ugyanis már vannak. De korai még ezen gondolkozni, mert úgy tűnik, a vírus terjedése más módszerrel is kordában tartható.
Úgy néz ki, mint egy repülőgép, csak éppen a turbinái ellenkezően működnek.
A napi edzés időzítésénél az is számít, melyik nemhez tartozunk – foglalható össze amerikai szakemberek véleménye, amely megerősít korábbi kutatási eredményeket.
Az amerikai Vanderbilt Egyetem kutatóinak leleménye a „sebhab”, melyet a minap mutattak be.
Nem csupán az eddig ismert problémákat okozza a stressz: szervezetünknek azt a képességét is gyengítheti, hogy kezelni tudja a betegségeket.
A szén-dioxid-termelésért nem kizárólag az ember felelős; hogy a viszonyok alakulását modellezni lehessen, a természetes forrásokat is fel kell térképezni.
Az átlagos hőmérséklet az agyban 38,5 Celsius-fok, vagyis több mint két fokkal magasabb, mint a szájban. Az agy mélyebb régióiban pedig gyakran túllépi a 40 fokot is, azt az értéket, amely a test más helyein lázzal lenne egyenlő.
Akik az elzáródott petevezetékük miatt nem esnek teherbe, azok közül kevesebben szorulnak lombikbébi-eljárásra, mint eddig gondolták. Ezt a meghökkentő feltételezést tette közzé Lindsay Machan kanadai röntgenorvos.
Bár atomerőművek több mint fél évszázada működnek, a sugárzó hulladék végleges eltemetéséhez csak most készült el az első, föld alatti tároló.
A nemek közötti különbségek egyik kevésbé szembetűnő, ám egyértelműen meglévő példája a nők fázékonysága.
Hibának is mondható lenne, de az orvosok tanulságként kezelik azt, ami beárnyékolja az első sertésszív-transzplantációt.
