A nevesebb múzeumokhoz, a felkapottabb éttermekhez vagy épp az itáliai Velencéhez hasonlóan előzetes regisztrációhoz és napi kvótákhoz kezdik kötni egyes természeti kincsek, különleges helyszínek látogatását.
A nem különösebben erős zajok gyógyítóan hathatnak a fájdalmakra. Ezt kínai kutatók állapították meg beteg, begyulladt talpú egerekkel végzett kísérletekkel.
Megint távolabb került a világ attól, hogy a járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) a kiirtott betegségek közé tartozzon.
Fejesugrással csak profik próbálkozzanak 8 méternél magasabbról. Ezt és hasonló tanácsaikat a nyár közepén tették közzé vízbeugrás-tudományi dolgozatukban az amerikai Cornell Egyetem biomérnökei.
Nem kizárólag az akaraterő hiánya lehet az oka, ha tágul az olló a „mikor feküdtem le?” és a „mikor aludtam el?” kérdésre adott válaszok között. Még olyan is akad, aki így protestál az elvárt túlmunka ellen.
A menopauzán átesett nőknél magasabb lehet a fehérállomány hiperintenzitásának (WMH) nevezett agyi biomarker szintje, mint az azonos korú férfiaknál vagy a fiatalabb nőknél. Olyan apró elváltozásokról van szó, amelyeket korábban már összefüggésbe hoztak a stroke, az Alzheimer-kór és a kognitív hanyatlás megnövekedett kockázatával.
Édesebbé vált az életünk, pontosabban ételeink és italaink változtak cukrosabbá az elmúlt évtizedben, és ez komoly egészségügyi problémákhoz vezethet – állapították meg az ausztrál Deakin Egyetem kutatói.
Új számítógépes modellekkel vizsgálják a nagy embertömegek mozgását, hogy megelőzhetők legyenek a pánikok és halálos balesetek a fesztiválokon, vallási vagy sporteseményeken.
Egy nemzetközi kutatás eredménye nem talált bizonyítékokat arra, hogy az összeesküvés-elméletek népszerűbbek lettek a világháló kiépülésével.
A Covid-járvány idején tapasztalt pénzügyi és alvási problémák egyértelműen kapcsolatba hozhatók az egyetemi hallgatók mentális egészségének romlásával – állítják brit kutatók.
Egyes hangyatelepeken olyan döntéshozatali hálózatok jönnek létre, amelyek nagyon hasonlítanak az agy neuronjainak szövetéhez – állítják amerikai szakemberek.
Időnként nemcsak az emberek, hanem a növények is fájdalomcsillapító után nyúlnak. Az utóbbiak esetében aszpirinről van szó, amit saját maguk számára termelnek – derítették ki a Kaliforniai Egyetem kutatói.
Újabb bizonyítékot találtak ausztrál kutatók a magas zsír- és cukortartalmú ételek egészségromboló hatására, ezúttal a szellemi hanyatláshoz való hozzájárulására.
Azokban az amerikai államokban, amelyekben törvényes a rekreációs célú marihuána használata, megnőtt a közlekedési balesetek és az azokban elhunytak száma – derül ki egy új vizsgálatból.
Közismert, hogy míg egyfelől hasznos a napfürdő, miután serkenti az immunrendszert támogató D-vitamin termelődését, másfelől viszont növeli a bőrkárosodás és a bőrrák kockázatát. Ez utóbbi vizsgálata során vették észre izraeli kutatók, hogy hím kísérleti egereik éhesebbnek tűntek, ha UV-fénynek tették ki őket.
A szavakba csomagolt bántások, sértések is komoly fájdalmat okozhatnak, és ennek a tudományos okát is feltárták holland kutatók.
Nem elég, hogy egyre gyakoribbak és kibírhatatlanabbak a hőhullámok, az éjszakák még a nappaloknál is gyorsabban melegszenek – hívják fel a figyelmet meteorológusok.
Bár az állatok nagy valószínűséggel nem értik a szavakat, a beszéd érzelmi töltését megérzik, és az rájuk is kihat – derül ki a Koppenhágai Egyetem biológusai által végzett vizsgálatokból.
A májusban, Ljubljanában tartott európai dermatológiai szimpóziumon közzétett adatok szerint több mint 231 millióan szenvednek a világon a legelterjedtebb bőrbetegségtől: a gyakran az arcot elcsúfító hólyagocskáktól, bőratkától, pörsenésektől, csúnya pattanásoktól, összefoglalóan az aknétól.
Egy kutatás alapján megfelelően helytállnak az adatgyűjtésben a nem tudósok is, a gyerekekről nem is beszélve.
